Téli táj - vers

2015.01.22 18:35

Téli táj

 

Szememet behunyva, s a télen gondolkozva

Tájkép villan a gondolatomba.

Vastag hótakaró, mely a talajt fedi,

Zúzmara, mi a fákat díszíti.

 

Fenyőfák mindenütt,

Jégcsapok fejem fölött.

Szürkéskék ég, melyből hó hull,

Gyönyörű látvány tárul.

 

Szép volt a tél mindig,

Leggyönyörűbb most is.

Nagy hidegben kint állok,

S óriás csodát látok.

 

Beköszöntött a tél,

S nagy fagyokat ígér.

Ezek a legszebb hónapok,

De elmúlnak a havas napok.

 

Szememet kinyitom,

S elgondolkozom a látottakon.

Gyönyörű, dicső tél,

Azt kívánom, örökké élj!